UV surágzás – fényvédelem – melanóma

Egyre többet hallani a fényvédelem fontosságáról. Sokan kérdezhetnék, hogy miért kell ennyire óvni magunkat az UV sugárzástól, hiszen régen is sütött a nap és mégsem ösztönöztek minket a fényvédők használatára.

Mi változott?

A környezetterhelés egyidős az emberiséggel. A gazdasági, ipari fejlődéssel egyre több szennyező anyag került a légtérbe.  Már a 13. század végén Londonban olyan mértékű volt a levegő szennyezettsége, hogy külön bizottságot állítottak fel a probléma kivizsgálására, és az angol Parlament is számos törvénnyel próbálta javítani a helyzetet.

A 16. századtól az addig fő tüzelőanyagnak számító fát fokozatosan felváltotta a kőszén, és a széntüzelésű gőzmotorok elterjedésével az addig a városokon kívül, az erdők, folyók közelébe települt üzemek is beköltöztek a városokba, ahol több és olcsóbb volt a munkaerő. A levegőt szennyező anyagok olyan mértékű kibocsátása, mely már az egész földi levegőkörnyezetre hatással volt, az ipari forradalomtól különösen markánsan jelentkezett a rendkívüli mértékű népességnövekedés, valamint az ugrásszerű technológiai és gazdasági fellendülés miatt.

A nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények hatására füstköd (szmog) alakulhat ki. A szmog a légszennyezettség egyik szélsőséges formája; nevét az angol smoke (füst) és fog (köd) szavak összevonásából kapta. A szmognak két típusát különböztetjük meg: a London- és a Los Angeles-típusú szmogot. A London-típusú füstköd fő okozója a szilárd, főleg fosszilis tüzelőanyagok (szén) égetése, különösen a nagy kéntartalmú barnaszénnel való fűtés. Kialakulásában a magas légnyomás és páratartalom, valamint az alacsony hőmérséklet szintén szerepet játszik, ezért főként a téli hónapokban jön létre. Ez a maró hatású szmog komoly egészségügyi következményekkel járhat: súlyosbíthatja az asztmát és akár halálos kimenetelű tüdő-ödéma kialakulásához vezethet.

A Los Angeles-típusú szmogot fotokémiai időszaknak (szmognak) is nevezzük, mert kialakulásáért a napsugárzás hatására végbemenő fotokémiai reakciók felelősek. Létrejöttének kémiai feltételei a nitrogén-oxidok (NO és NO2 ), a szén-monoxid és a szénhidrogének (alkének, alkánok, aromás vegyületek), amelyek a városokban elsősorban a gépjárművek kipufogógázából származnak, valamint az ózon. A fotokémiai szmog kialakulásának a nyári, napsütéses, magas nyomású anticiklonális időjárási körülmények kedveznek, amikor magas a napi hőmérséklet, a talajmenti szél gyenge és változó irányú.

A széntüzelés az 1960-as évekig Budapesten is komoly légszennyezést okozott. Az utóbbi évtizedekben az SO2 emissziója a szénen alapuló fűtés csökkenésének, a füstgáz kénmentesítési technológiák bevezetésének, és a gáztüzelés általános elterjedésének köszönhetően jelentősen mérséklődött. Ennek ellenére még 1989 januárjában is észleltek jelentős mértékű ilyen szennyezettséget Budapesten és Miskolcon (Levegőkörnyezet, 2007).

A levegőbe kerülő sok káros anyag következményeként az ózon réteg vékonyodni kezdett.

Az ózonréteg vékonyodásának következménye, hogy egyre nagyobb mértékben éri a földet az UV sugárzás.

 

 

A környezeti problémák a 20. század 60-as éveiben kerültek különösen a figyelem előterébe. Egyre több országban ismerték fel, hogy a gyors ütemben fejlődő ipar, az intenzív nyersanyag- és energiafelhasználás a környezet károsodásával is együtt jár, és ennek hatására tömegesen alakultak az ökológiai mozgalmak.

A légszennyezettség miatt világszerte kialakult katasztrófa- és veszélyhelyzetek a levegőszennyező anyagok igen jelentős egészségügyi hatását demonstrálják.

A világméretű légszennyezettség ellen és az ózonréteg visszaállításáért különböző rendeleteket hoztak.

 

Az 1989-es montreáli egyezmény volt a legjelentősebb lépés.

A montreáli jegyzőkönyv az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, amely az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) kibocsátásának korlátozására jött létre. A CFC-k és az ónon ritkulása közti kapcsolatot 1987-re sikerült bizonyítani, a jegyzőkönyvet 1987. szeptember 16-én nyitották meg, aláírása l989. január 1-jével lépett életbe.

Ha a jegyzőkönyv hatályba lépése után nem sikerült volna jelentősen csökkenteni a CFC-gázok kibocsátását (gyártás minimalizálás, meglévő anyagok újrahasznosítása stb.), akkor 2050-re az északi félteke közepes szélességi zónája – ezen a földsávon él a legtöbb ember – elvesztette volna UV-elleni védelmének a felét, míg a déli féltekén 70%-os lett volna a veszteség.

A montreáli jegyzőkönyv volt az első sikeres fellépés egy globális méretű környezetkárosító problémával szemben. 2004-re az antarktiszi ózonlyuk 20%-kal kisebb lett. A legnagyobb antarktiszi ózonlyukat 2006 szeptemberében mérték.

 

Miért növekszik az UV sugárzás az ózoncsökkenés ellenére?

 

Magyarországot több ultraibolya sugárzás éri napjainkban, mint másfél évtizeddel ezelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérései szerint. Egyes helyeken több mint 10 százalékkal erősebb az UVB sugárzás, 2012 pedig történelmi sugárzási rekordot hozott. Békéscsabán 2645 napfényes órát mértek, míg Szegeden 2616, Budapesten 2538 órán át sütött a Nap tavaly. Ennyi napsütötte idő nagyjából a mediterrán Szicíliára jellemző.

A hazai UV-indexen a 7-es már nagyon erősnek számít, ilyen napokon ajánlott a széles karimájú kalap, a napszemüveg, a napernyő és a megfelelő faktorszámú fényvédő krém.

A fényvédelemről szóló írásom a következő linken megtalálod:

   http://www.tugyimarta.hu/fenyvedelem-2/

 

Regenerálódik az ózonpajzs, mégis nő a sugárzás.

Furcsának tűnhet, hogy ennyi ultraibolya sugárzás éri el Magyarországot, ugyanis az északi félteke fölött már nem vékonyodik az ózonréteg az utóbbi években, sőt vastagodni kezdett, UV-szűrő képessége javul.

Hogy mégis több az UV-sugárzás nálunk, annak egyik oka az, hogy tisztább lett a levegő, a környezetvédelemre hozott rendeleteknek köszönhetően.

Az 1990-es évek első fele-közepe óta, a hajdani szocialista nagyipar eltűnésével visszaesett a szennyezés, és a tisztuló légkör jobban átengedi a sugárzást. Mivel a városokban nagyobb a légszennyezettség, itt a légkör inkább megszűri az ultraibolya sugarakat, így a városban élők védettebbek, mint a tiszta levegőjű falvak lakói.

Örömre semmi ok, hiszen a légszennyezettség ugyanolyan káros a szervezetünkre, mint a túlzott UV sugárzás. A kettő együtt pedig …………………

A napsugárzásnak rengeteg pozitív hatása van, de sajnos sok negatív hatása is lehet, ha nem tartjuk be a megfelelő óvintézkedéseket. A legsúlyosabb a melanoma kialakulása.

 

A sugárzás hatása összeadódik a bőrben. Az 1990-es évek előtt, amikor még javában vékonyodott az ózonréteg, nyaranta összdózisban mindenki többet kapott, mint amit a szülei generációja annak előtte.

 

 

A bőrrákos esetek kialakulásában közre játszik a megváltozott nyaralási szokás is. A javuló gazdasági helyzettel egyre többen utaznak nemcsak nyáron, hanem télen is tengerparti országokba, ahol az itthoni megszokott sugármennyiségnek a többszörösét is kapják.

Ezért van az, ahogy a következő képen is látható, hogy a legjelentősebb összefüggést a bőrrákos megbetegedések kialakulásával a felsőfokú végzettséget, a szellemi foglalkozást és a magasabb jövedelmet lehetett kimutatni.

 

A fény késői, krónikus hatásai közül a bőr idő előtti öregedése, pigmentfoltok képződése, a különböző bőrrákok (basalioma, spinalioma, melanoma) képződése a legjelentősebb. A bőr elrákosodásának, daganatok kialakulásának (carcinogenezis) alapja a fény okozta maradandó DNS és RNS károsodás, az un. mutációk kialakulása a sejtmagban.

 

Sokan elfelejtik, hogy egy ködös, felhős napon is le lehet égni. Az ultraibolya sugárzás körülbelül 90%-ka átjut a felhőkön. Az ultraibolya sugárzás visszatükröződik a hóról, a jégről, a homokról, a vízről, így ezek is ugyan olyan súlyosan le tudják égetni a bőrt, mint a napfény.

A melanomás megbetegedések száma ijesztően növekszik Magyarországon.

A melanóma az emberi szervezet egyik legrosszabb indulatú daganata. Kialakulásában számos tényező mellett a napfénynek is van szerepe. Ezért is fontos, hogy az emberek megfelelő ismereteket szerezzenek a megelőzés lehetséges módjairól.

                                                          

 

Fontos! A bőrünk nem felejt, „emlékszik” az elszenvedett sugárterhelésekre!

A nap nem az ellenségünk, csakis rajtunk múlik illetve napozási szokásainkon, hogy a barátunkká vagy az ellenségünkké tesszük. A napfényre minden porcikánknak, de még a lelkünknek is szüksége van.

Az óvintézkedéseket betartva élvezzük a Nap minden csodálatos előnyét!

 

 

 

A képek a Semmelweis Egyetem előadásain készültek.

Előadók voltak:

Tóth Zoltán (Országos Meteorológiai Szolgálat): Szoláris UV sugárzás és klímaváltozás

Páldy Anna (Országos Közegészségügyi Intézet): A napsugárzás környezet-egészségügyi szemmel

Dr. Holló Péter: Személyre szabott fényvédelem (Bioderma szponzorált előadás)

Prof. Dr. Wikonkál Norbert: Az UV-sugárzás ártalmai a bőrgyógyászati és onkológiai praxisban

Bakos József (Országos Közegészségügyi Intézet): Napozás, szoláriumozás és D-vitamin ellátottság

Antal László (MTA Szociológiai Intézet): A Napról kialakított elképzelések változása a modern társadalmakban

Takács István (Semmelweis Egyetem, ÁOK, I. Belgyógyászati Klinika): A Napfény vitamin

Dr. Lőrincz Kende Kálmán: Bőrgyógyászati fototerápia